Biedermann Rezső-díj

A Biedermann Rezső-díjat a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola tantestülete „a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenység elismerésére’’ adományozza, tanévenként 1 fő részére.

Jelölés:

A díjazott személyére bárki javaslatot tehet, aki a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskolával jogviszonyban áll. A díjra javasolt személy nevét és a pár soros indoklást zárt borítékban az igazgatónak kell átadni, aki a borítékokat a szavazás napján a tantestület előtt bontja fel. A jelölési időszak minden év június 1-től június 20-ig tart.

A díj odaítélésének menete:

A díj odaítéléséről a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola tantestülete a tanévzáró értekezleten titkos szavazással dönt. A díjat az a jelölt kapja, aki a legtöbb, de legalább a szavazatok 40 %-át megkapja. A szavazás 1 fordulós. Ha egy jelölt sem kapja meg a szavazatok 40 %-át a díj abban a tanévben nem adható ki.

A díj leírása:

A díjakkal oklevél és plakett jár. A plakett kör alakú, rajta a névadó arcmása és neve. Anyaga bronz, mérete 15 cm átmérőjű. Alkotója: Vanyúr István szobrászművész.  

A díj átadása:

A díjat az iskolai Zrínyi-napok keretében az igazgató adja át.

Biedermann Rezső-díj kitüntetettjei:

• 2015 - Horváth Miklós - kép
• 2014 - Györei József, Mátyás Gergő (A tantestület többségi döntés alapján 2014-ben két díjat adományozott.)  
• 2013 - Riszt József - kép
• 2011 - Barbara Scheel - kép
• 2010 - Gráf Józsefné - kép
• 2009 - Horváth László - kép

turonyi Biedermann Rezső báró

  (1854. Baden, Ausztria – 1938. Szentegát, Magyarország) 

A Lajtán túlról érkezett Biedermannok a XIX. század derekán jutottak a Szigetvár környékén elterülő birtokaikhoz. Az új haza az öt Biedermann testvér közül Simonnak tetszett meg. Biedermann Simon a testvérektől a részeket megvásárolva Mozsgón telepedett le, s jól sáfárkodott az újonnan szerzett vagyonnal. Két fia közül Rezső a szentegáti rész örököseként a bárói ág megalapítója lett.

Biedermann Rezső gimnáziumi tanulmányai befejezése után a magyaróvári gazdasági akadémián szerzett oklevelet. Bejárta egész Európát. Utazásai során ismerte meg Berlinben, majd vette feleségül Bleichröder Elzát, akinek az apja Bismarck kancellár szűk baráti köréhez tatozott (a Bleichröder bankház finanszírozta Poroszország 1871-es franciaországi hadjáratát, és segítette a császári trónra I. Vilmost).

Biedermann Rezső hazatérve, hozzálátott a szentegáti uradalom kiépítéséhez. Felépítette a szentegáti kastélyt a családi kápolnával, s az egykor erdőkkel, patakokkal szabdalt lápos-mocsaras területen virágzó gazdaságot teremtett. Uradalmában erdőt irtottak, mocsarakat csapoltak le, szabályozták az Almás-patakot, csatornáztak, alagcsöveket fektettek le, s meghonosították a korszak élvonalbeli gazdálkodási módszereit. Biedermann Rezső a cselédek gyermekeinek napközi otthonos óvoda, a kistérség lakosainak iskolák, kórház és vasút, a Monarchiának hadihajó építését finanszírozta. Egyes források szerint ő volt a mecénása annak a közelben tartott összmonarchiai hadgyakorlatnak is, melynek során maga az uralkodó, Ferenc József is megfordult a szentegáti kastélyban. A család nagylelkűségét az udvar előbb magyar nemességgel, majd lovagi címmel és bárói ranggal honorálta. Szigetvár nagyközség pedig díszpolgárává avatta a bőkezű bárót, s főutcáját nevezte el róla.

Szigetvár polgári fiúiskoláját – turonyi Biedermann Rezső báró nagylelkű anyagi hozzájárulásával – 1901-ben alapították, SZIGETVÁRI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI „REZSŐ” POLGÁRI FIÚISKOLA néven. Öt évvel később kezdte meg működését, a báró Biedermann Rezsőné költségén felépített és felszerelt épületben – a „Rezső” fiúiskolával szemben – a SZIGETVÁRI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI „ELZA” POLGÁRI LEÁNYISKOLA.