Emlékezés Biedermann Rezső báróra

           Szeptember 28-án volt 78 éve, hogy elhunyt turonyi Biedermann Rezső báró. Aki egykor a cselédek gyermekeinek napközi otthonos óvoda, a kistérség lakosainak iskolák, kórház és vasút, a Monarchiának hadihajó építését finanszírozta. Egyes források szerint ő volt a mecénása annak a közelben tartott összmonarchiai hadgyakorlatnak is, melynek során maga az uralkodó, Ferenc József is megfordult a család szentegáti kastélyában.

        Biedermann Rezső a Ferenc József Rend lovagja, a pápai Nagy Szent Gergely Rend parancsnoki keresztjének tulajdonosa, Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja valamint Szigetvár díszpolgára volt.

           A bőkezű báróra emlékezve a iskolánk, valamint a Szigetvári Várbaráti Kör 2016. szeptember 28-án 10 órakor közös megemlékezést tartott a volt „Rezső” polgári fiúiskola Rákóczi utcai bejáratánál található emléktáblánál.
 

turonyi Biedermann Rezső báró

(1854. Baden, Ausztria – 1938. Szentegát, Magyarország) 

A Lajtán túlról érkezett Biedermannok a XIX. század derekán jutottak a Szigetvár környékén elterülő birtokaikhoz. Az új haza az öt Biedermann testvér közül Simonnak tetszett meg. Biedermann Simon a testvérektől a részeket megvásárolva Mozsgón telepedett le, s jól sáfárkodott az újonnan szerzett vagyonnal. Két fia közül Rezső a szentegáti rész örököseként a bárói ág megalapítója lett.

Biedermann Rezső gimnáziumi tanulmányai befejezése után a magyaróvári gazdasági akadémián szerzett oklevelet. Bejárta egész Európát. Utazásai során ismerte meg Berlinben, majd vette feleségül Bleichröder Elzát, akinek az apja Bismarck kancellár szűk baráti köréhez tatozott (a Bleichröder bankház finanszírozta Poroszország 1871-es franciaországi hadjáratát, és segítette a császári trónra I. Vilmost).

Biedermann Rezső hazatérve, hozzálátott a szentegáti uradalom kiépítéséhez. Felépítette a szentegáti kastélyt a családi kápolnával, s az egykor erdőkkel, patakokkal szabdalt lápos-mocsaras területen virágzó gazdaságot teremtett. Uradalmában erdőt irtottak, mocsarakat csapoltak le, szabályozták az Almás-patakot, csatornáztak, alagcsöveket fektettek le, s meghonosították a korszak élvonalbeli gazdálkodási módszereit. Biedermann Rezső a cselédek gyermekeinek napközi otthonos óvoda, a kistérség lakosainak iskolák, kórház és vasút, a Monarchiának hadihajó építését finanszírozta. Egyes források szerint ő volt a mecénása annak a közelben tartott összmonarchiai hadgyakorlatnak is, melynek során maga az uralkodó, Ferenc József is megfordult a szentegáti kastélyban. A család nagylelkűségét az udvar előbb magyar nemességgel, majd lovagi címmel és bárói ranggal honorálta. Szigetvár nagyközség pedig díszpolgárává avatta a bőkezű bárót, s főutcáját nevezte el róla.

Szigetvár polgári fiúiskoláját – turonyi Biedermann Rezső báró nagylelkű anyagi hozzájárulásával – 1901-ben alapították, SZIGETVÁRI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI „REZSŐ” POLGÁRI FIÚISKOLA néven. Öt évvel később kezdte meg működését, a báró Biedermann Rezsőné költségén felépített és felszerelt épületben – a „Rezső” fiúiskolával szemben – a SZIGETVÁRI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI „ELZA” POLGÁRI LEÁNYISKOLA.